Hiányos hétvége
2017. 7. 21.Ez fura volt…
Hiányzott Blue, nem repültünk, nem másztunk, nem is tartott sokáig, de azért jó volt.
Ez fura volt…
Hiányzott Blue, nem repültünk, nem másztunk, nem is tartott sokáig, de azért jó volt.
Annyi volt a terv, hogy lássam a hegyeket :) Véletlen összejött. Szép idő, Ambrus is tudott jönni, végülis mi történhet?
Krisz | Repülés, Mászás, 2017, Ambrussal, Schladming, Stoderzinken
Ahogy a neve is mutatja, a hely a világvége után van három faluval :) Egész közel esik, lehet repülni, de még sose voltunk. Ki kellett próbálni.
Krisz | Repülés, Mászás, 2016, Hinterstoder
Hatkor indultunk, tízkor a fal alján voltunk. Tanfolyamoztak a leszállóban, kicsit balos volt a szél. Útközben észak fújt, ez volt az előrejelzésben is, talán kicsit ÉK-i. Vittünk mászócuccot is, kinéztünk egy B-s Klettersteigot, amit talán én is meg tudok mászni.
A Dolomitok időjárása soha nem egyszerű, főleg nem könnyen tervezhető. Szeptember elején jó lett volna, de akkor Tociék nyaraltak, így mi nem mehettünk. Az utolsó felvonó pedig október 4-én zárt, tehát sok időnk nem volt. Ráadásul megint esett a hó szeptember közepén, ami elég ijesztő a hágókon és a meredek starthelyen is. Végül szinte napra ugyanakkor voltunk kint, mint a korábbi években :)
Krisz | Repülés, Mászás, 2015, Olaszország
Nehezen jött össze, hogy kettesben repülni menjünk. Három hétig volt összepakolva az összes csomagunk, már megtanultuk, hogy az olló és a hajszárító helye a bőröndben van :) Még a végső indulás előtti napon se tudtam, hogy képes leszek-e elmenni. A második kint töltött éjszaka után már nagyon vágytam haza, a saját ágyamba. Bár ne tettem volna, ott jobb idő volt :) Itt most iszonyú hőség van, a pincében ülök a hűvösben, hogy ki lehessen bírni. Na lássuk a hegyeket!
Krisz | Repülés, Mászás, 2015, Gasteinertal
Nehéz volt úgy összehozni a nyaralást, hogy mindenkinek jó legyen az időpont és az időjárás is jó legyen… Így kissé rövidre sikeredett, de jó volt :)
Krisz | 2015, Schladming
Csak mi ünnepeltük a suli végét az Alpokban, a gyerekek még itthon küzdöttek az utolsó felelésekkel, dolgozatokkal. Sajnos, az utolsó percben kiderült, hogy Ambrus mégse tud jönni, pedig már le volt foglalva a nikolsdorfi repülőtérhez legközelebb eső szállás. Így gyorsan átterveztük az úticélt, különösen, hogy az északi oldalra egy picit jobb időt jósoltak. Gastein lett megint.
A szokásos lijaki repülés volt a cél, persze kirándulással, tengernézéssel és fagyival. Apu azt mondta, hogy csoki-vaníliát kér :)